Volt már olyan nektek, hogy akartatok valamit de nagyon és lehetőleg azonnal? Velem gyakran van ilyen. Egyszerűen csak rátör az érzés a Zasszonyra és nem hagyja nyugodni, olyankor is eszébe jut, amikor egész máshol jár. Kicsi, apró szúként rágja a belsőjét és nem hagyja, amíg el nem éri, amit akar. A nyaralások tervezésekor szokott ellepni ez az érzés. Általában a Zember javallja, hogy találd ki, szervezd meg és foglald le! Na, ilyenkor 5-6 óra gyors kutatómunka és meg is van a cél, aztán a Zember elé táratódik a lehetőségek tárháza, hogy válasszon az 5-6 preferált szállás közül és teljes a csalódottság a jó, majd megnézem de nem most válaszra. Aztán másnap is, harmad- és negyed nap is addig zaklatódnak a kedélyek és a Zember, amíg végül, hogy szabaduljon, rábök az egyik lehetőségre és akkor a kis Kényszer megnyugszik (bár még lehet egy fél év is van a teljesülésig) és visszahúzódik a vackára elégedetten, amíg újabb dolog nem kerül az akarom de nagyon és lehetőleg azonnal központba. Szerintem, azért van ez mert gyerek koromban nem voltak valami tehetősek az ősök, így nem volt fölösleges, haszontalan holmi nálunk. Hiába vágytam Rotring ceruzára vagy szép moncsicsire, pax tollra. Volt sok ceruzám, kínais moncsicsim és tollam is csak nem pax. Valszeg most, hogy a Zembertől megkapom vagy megvehetem magamnak a vágyott hülyeségeim nagy részét, meg is teszem és tök boldog tudok lenni, még ha csak egy fakanálról is van szó, amilyen már amúgy is van.
Lehet, hogy nem jó de a kölyköknek is igyekszünk az ésszerűség keretein megadni amire vágynak.
Szóval, tegnap megint jött Kényszer.... hajnali fél hatkor. Hát, miután arra ébredtem, hogy nem alszom, elkezdtem gondolkozni, hogy mi az, ami nem hagy nyugodni, mi is kell nagyon és lehetőleg azonnal? Egy pillanat alatt be is ugrott a kép, lila-sárga színben. Szappant kell csinálnom. Na, de fél hatkor? Meg azért ez nem egészen így működik. Most nem is akarok szappant ( de igen ),hisz már csináltam 4 adagot, jut minden tanárnak évvégére, meg nyárra hazamenetelkor a családnak, barátoknak.
De hát, ha kell, akkor nincs mit tenni...
Eleresztettem a családot reggel a dolgára és nekiültem megírni a receptet. Minden szép és jó volt, amíg ki nem derült, hogy nincs annyi kakaóvaj itthon, amennyit a recept megkíván. Nem baj, szépen átszámoltam a receptemet, nem is kell nekem olyan sok szappan, elég lesz 2/3-nyi adag is. Minden happy. A lila részt mint CP-s levendula képzeltem el a sárgát pedig bele mintaként glicerinszappanból. Ja, hogy nincs itthon az sem? Oda se neki, majd rendelek. De, hát az vagy egy hét mire megjön, Kényszert nem lehet annyi időre félreállítani, mondván légy türelmes. Tehát, marad a levendulás szappanka, majd a színekkel játszunk. Ja, még a lila pigment sem jött meg? Nem baj! Van kék meg piros, olyan lilát fogok rittyenteni belőle, hogy a levendulák elsápadnak az irigységtől. Szépen elő is készítettem mindent, bekevertem 4 féle lila-kombinációt (volt ott rózsaszíntől, világosbarnától, hupikékig minden ) . Lehet mégis csak megkéne várni a lilát? Á, nem, jó ez így! Most még csak az illatot sem felejtettem ki. Ez pedig jó jel! Szépen lehűlt a levendulafőzet. Beöltöztem, cipő (extrakétbalkezeséskétballábasként fokozott óvatosság), gumikesztyű, szemüveg, szájmaszk (Fütyist bírom nagyon, a múltkor pont jött le a szobájából, mikor szappanoztam, meglátta rajtam a maszkot, egyből nagy levegőt vett és vissza is tartotta....és nem tudta elmondani amit akart 😍). Szóval, minden kész, veszem elő a lúgot, kimérem....épp csak 30 grammal kevesebb a kelleténél.... Gondoltam itt már tényleg fel kell adni, szépen összerámoltam a cuccokat és szappan helyett az ebédfőzésnek álltam neki.
Ebéd után jóllakottan Kényszer is visszatért, Van drogéria a városban - súgta. Így hát az ebéd utáni sziesztára fittyet hányva, bekísértem a kölyköket a városba (önvédekezni járnak - már nagyon megy nekik, bármire keresem a felelőst, a válasz: nem én voltam 😉) és beszereztük a lúgot. Itt bevezetik az embert egy nagy könyvbe, igazolni kell a személyét, épp csak hogy kiselőadást nem tartanak. Hazatérve, hogy megoldódott a lúgkérdés, Kényszer nagy megelégedésére megcsináltam a szappant is, azóta ismét nyugi van 😌.
Ma a teljesség kedvéért a lila pigment is megérkezett...
Holnap jön a szappanbontás és a fényképekek a lila ötven árnyalatáról...
2017.05.19. Megint 5 után keltem, alig vártam, hogy kiszedjem szappanokat a formákból.
És, íme:
De hát, ha kell, akkor nincs mit tenni...
Eleresztettem a családot reggel a dolgára és nekiültem megírni a receptet. Minden szép és jó volt, amíg ki nem derült, hogy nincs annyi kakaóvaj itthon, amennyit a recept megkíván. Nem baj, szépen átszámoltam a receptemet, nem is kell nekem olyan sok szappan, elég lesz 2/3-nyi adag is. Minden happy. A lila részt mint CP-s levendula képzeltem el a sárgát pedig bele mintaként glicerinszappanból. Ja, hogy nincs itthon az sem? Oda se neki, majd rendelek. De, hát az vagy egy hét mire megjön, Kényszert nem lehet annyi időre félreállítani, mondván légy türelmes. Tehát, marad a levendulás szappanka, majd a színekkel játszunk. Ja, még a lila pigment sem jött meg? Nem baj! Van kék meg piros, olyan lilát fogok rittyenteni belőle, hogy a levendulák elsápadnak az irigységtől. Szépen elő is készítettem mindent, bekevertem 4 féle lila-kombinációt (volt ott rózsaszíntől, világosbarnától, hupikékig minden ) . Lehet mégis csak megkéne várni a lilát? Á, nem, jó ez így! Most még csak az illatot sem felejtettem ki. Ez pedig jó jel! Szépen lehűlt a levendulafőzet. Beöltöztem, cipő (extrakétbalkezeséskétballábasként fokozott óvatosság), gumikesztyű, szemüveg, szájmaszk (Fütyist bírom nagyon, a múltkor pont jött le a szobájából, mikor szappanoztam, meglátta rajtam a maszkot, egyből nagy levegőt vett és vissza is tartotta....és nem tudta elmondani amit akart 😍). Szóval, minden kész, veszem elő a lúgot, kimérem....épp csak 30 grammal kevesebb a kelleténél.... Gondoltam itt már tényleg fel kell adni, szépen összerámoltam a cuccokat és szappan helyett az ebédfőzésnek álltam neki.
Ebéd után jóllakottan Kényszer is visszatért, Van drogéria a városban - súgta. Így hát az ebéd utáni sziesztára fittyet hányva, bekísértem a kölyköket a városba (önvédekezni járnak - már nagyon megy nekik, bármire keresem a felelőst, a válasz: nem én voltam 😉) és beszereztük a lúgot. Itt bevezetik az embert egy nagy könyvbe, igazolni kell a személyét, épp csak hogy kiselőadást nem tartanak. Hazatérve, hogy megoldódott a lúgkérdés, Kényszer nagy megelégedésére megcsináltam a szappant is, azóta ismét nyugi van 😌.
Ma a teljesség kedvéért a lila pigment is megérkezett...
Holnap jön a szappanbontás és a fényképekek a lila ötven árnyalatáról...
2017.05.19. Megint 5 után keltem, alig vártam, hogy kiszedjem szappanokat a formákból.
És, íme:
Mondhatni, hogy elégedettebb vagyok, mint vártam 😍, tetszenek.
Nagyon kellemes napot mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése