AZ SM LEGYŐZÉSE 3. fejezet

Venesson könyvének harmadik fejezete a diagnosztizálásról, fejlődésről és a reményekről szól. A SM komplex  diagnózisának felállítására vonatkozó nemzetközi egyezség csak 2001 óta létezik, 2010-ben publikálták MacDonald kritériumok név alatt.

Az SM diagnózisának nem egyszerű a felállítása.

Általános orvosnál a következő vizsgálatokat nézik (francia):

• véralkotók számát
• vese- és májfunkciók
• kalcium
• cukor
• pajzsmirigy funkció
• B12 szint
• HIV szerológia

Ha ezen értékekben nincs eltérés, jön a kivizsgálás  egyéb neurológiai betegségekre. Ha semmi más nem okozhatja a tüneteket, akkor vizsgálják a MacDonald kritériumok alapján az SM lehetőségét, a shubok és léziók számát, a klinikai tüneteket és egyéb kritériumokat.

Valódi vagy ál SM?

Legalább 10 betegség létezik, amik ugyanolyan tüneteket produkálhatnak, mint az SM, emiatt időnként előfordulhat a félrediagnosztizálás is. Pl: egyéb okú látóideggyulladás, akut encephalomielitis, Schilder betegség.... Bár az aktuális tünetek és a betegségek lefolyása nagyon hasonló az okok viszont eltérnek, mégis azonos módszerrel kezelik őket.
A kutatók pontosítani szokták a Macdonald kritériumokat a következővel: az SM diagnózis felállításának az egyetlen megbízható módja a boncolás. Ezért teljesen normális ha sokáig nincs biztos diagnózis, még az orvosok is bizonytalanok lehetnek kimondani egy ilyen végleges diagnózist.

Így az MRI vizsgálat által kimutatott léziók megléte sem ad lehetőséget a pontos diagnosztizálásra, bár nagyon jellemző de az SM érintett emberek kis hányadánál spontán elmúlik a betegség. Az idő múlásával nem mindenkinél jelentkeznek a klinikai tünetek. Akaratlan vagy épp akaratlagos életmódváltással "megállítható" a tünetek jelentkezése.

Az SM érintettek nagyobb részénél meleg hatására erősödnek a tünetek és hidegben javul az állapot. Emelkedett hő oka lehet fizikai aktivitás, menstruációs ciklus vagy épp csak a magasabb környezeti hőmérséklet is. Egy időben a forró fürdővel teszteltél az SM-et, a kutatók a meleg hatására változó ingerületvezetéssel magyarázzák a jelenséget. 

Az első jelek: 

Az SM-nek gyakran látóideggyulladás az első megjelenő tünete, részleges vagy akár teljes látásvesztéssel, ami pár óra, pár nap után elmúlik. A látóideggyulladások 30%-ánál 5 éven belül elindul az SM folyamata és 50%-uknál 15 éven belül ki is alakul. Tehát a látóideggyulladás nem feltétlenül SM tünet. De akár SM, akár nem, a nem megfelelő életet élőknél nagyobb a rizikó, mint annál aki jól étkezik, sportol és kerüli a stresszt. De a legfontosabb faktor a betegség kezdeti szakaszában is egy egyszerű vitamin, ha hiszünk a brazil kutatásoknak. 

Annak, hogy bekapcsol az immunrendszer és a saját/nem saját kérdés kerül előtérbe egy egész pitiáner probléma is lehet az ok, mégpedig az elégtelen D-vitamin szint. Több tanulmány is van, amelyben kimutatták, hogy látóideggyulladás esetén adott megfelelő mennyiségű D-vitamin, csökkentette a későbbi SM kialakulásának esélyét (70%-kal).

Az SM alfája és omegája

Ő ugye a H4-gyel való keresztreakciónak tulajdonítja az eredetet.

Az idegrendszerünk 2 részből áll: a perifériás (idegek) és a központi idegrendszer ( agy és gerincvelő). Az utóbbiak különállóak az elsőtől, mert egy "fal" védi őket a potenciális támadóktól, a vér-agy gát. Valószínűleg, minden azzal kezdődik, amikor a csontvelőben vagy a lépben található immunsejtek ( T lymphociták) erőteljes akcióba lépnek a vérben található H4 vírus fehérjéivel. Ezen sejtek elkezdenek más sejteket termelni (Th1), melynek szerepe van egy nagyon erős vírusellenes cucc, a gamma-interferon termelésben. Ez a természetes antivirális anyag hajlamos mindent elpusztítani amerre jár és így gyulladást okoz mindenhol, ahol jár.

Akkor okoz problémát, ha ez a gyulladás az agy közelében keletkezik. A gyulladás hatására a vér-agy gát "töredezik", az immunsejtek átjutnak rajta és hibás felismerésük (H4 helyett) folytán a myelint és az őket termelő sejteket kezdik támadni és kész is a shub. Jelenleg még nem ismert minden emberi fehérje, ami szintén ki lehet téve ennek a keresztreakciónak. 

Mivel a H4 kiirthatatlan, mindig benne van a sejtjeinkben így az SM zajlása folyamatos. A shubok intenzitása 2 dologtól függ: az egyik a H4 agresszivitási foka a testünkben, a másik a vér-agy gát kapacitása az immunsejtek átjutásának megakadályozására. Ez a két dolog okozza a tünetek széles variációját ebben a betegségben. Fontos megérteni, hogy a vírus aktivitásának csökkentésével és a vér-agy gát integritásának biztosításával erősen kontrollálható a betegség. Ezt próbálják az orvosok a gyógyszerekkel elérni, több-kevesebb sikerrel és sok mellékhatással. De létezik számos természetes módszer is.

Az SM autoimmun betegség. A beindulása egy komplex folyamat eredménye. Események sorozata zajlik a perifériás immunrendszerben: a H4 vírusra való túlzott reakció formájában, a szervezetben zajló gyulladásos reakciók átjárhatóvá teszik a vér-agy gátat. Az immunsejtek átjutnak a gáton és károsítják a központi idegrendszert.

Ír egereken végzett kísérletekről (akik nem fertőződnek H4-gyel és SM-ük sem lehet), egy myelinfehérje és adjuváns (inaktív baktérium, alumínium, módosított kémiai olaj) keverékét injekciózzák beléjük, amitől SM-hez hasonlatos encephalomyelitis alakul ki náluk. "Szóval túl sok köze nincs igazából az emberhez." Viszont felfedeztek egy természetes anyagot egy antioxidánst, ami jó hatású volt, az ALA (alfa-liponsav). Embereknél csak egy vizsgálat volt vele, jelentősebb eredmény nélkül, még magas dózis esetén is. 

Az elérhető gyógyszerek:

• Béta-interferon (Avonex, Betaferon, Etaferon, Extavia, Rebif) immunmodulánsként van számon tartva de működési mechanizmusa valójában nem ismert teljesen. Hatása: valószínűleg a vér-agy gátra hat, csökkenti az átjárhatóságát. Viszonylag sok mellékhatással, köztük májfunkció problémákkal, influenzás tünetekkel, utazási betegséggel, alvási zavarokkal, depresszióval. Elméletileg 30%-kal tudja csökkenteni a shubok frekvenciáját. 
• Glatiramer-acetát (Copaxone): szintén immunmoduláns. célja az antitestek eltérítése a myelintől. Hasonló hatékonyságú, mint a béta-interferon, más mellékhatások: influenzás tünetek, nehézlégzés, szorongás, bőrreakciók az oltóanyaggal, keringési-, emésztési-, látási- és izomproblémák (utóbbi 4 a gyártó szerint nem gysz hatás)
• Fingolimod (Gilenya) és Mitoxantron (Elsep): immunszupresszánsként működnek. Előbbi az agresszív limfocitákat blokkolja, így csökkenti a bejutást a kp-i idegrendszerbe. Utóbbi csökkenti a vér-agy gát áteresztőképességét. Mindkét szer elég veszélyes mellékhatásokkal bír, szívproblémák és leukémia is előfordulhat, ami jelentősen csökkenti az alkalmazási területüket, leginkább súlyos, progresszív formáknál adják. 
• Natalizumab (Tysabri): emberi monoklonális ellenanyag. Csökkenti a vér-agy gát átjárhatóságát. Crohn betegeknél is alkalmazzák a bélfal áteresztésének csökkentésére. A hatékonysága mellett nagyon súlyosak lehetnek a másodlagos hatásai, a ritka de halálos, a központi idegrendszert mindenhol támadó progresszív  multifokális leukoenkefalopátia. A beteg nagyon gyorsan vegetatív állapotba kerül, majd meghal. Ezért ezt a szert extrém esetekben használják csak.

Ezek hosszú távú kezelésre szolgálnak. A akut gyulladás csökkentésére, shubok kezelésére szteroidokat használnak lökéskúra szerűen. 

Az autoimmun betegségeknek van egy rendszere, ha egyszer egyikük "bekapcsolt", sokkal könnyebben indul be egy másik is, azaz felkerültél az autoimmun skálára. Ő kapcsolatoknak nevezi. Az SM mellett könnyebben kialakulhatnak  krónikus bélgyulladások, uveitisz vagy autoimmun bőrbetegség (le sem írom a nevét, rákattintottam a képére, hát ocsmány).

Elégtelen a kutatási anyag de enyhe emelkedettséget találtak artrítiszek, miasthenia, Guillain-Barré és bizonyos anémiákkal kapcsolatban.

Irritábilis bélszindróma, fibromialgia, glaukóma, tüdőbetegségek. 

Endometriózisnak is kicsit emelkedettebb az esélye.

Depresszióra és szorongásra jelentősen fogékonyabbak vagyunk, a depresszió akár shubot is beindíthat, "ködös agy", memóriazavarok, intellektuális hanyatlás. 

Jelenleg nem létezik olyan kezelés, ami megoldást nyújtana vagy rendkívül ígéretes lenne, ennek ellenére V. tele van reménnyel. 

Ötletként hozza fel, ha már "tudjuk" hogy a H4 indítja be és tartja fent a betegséget, nem e kéne esetleg megszabadulni tőle? Sajnos,  a H4 rettentően ellenálló. Egy Queensland-i kísérletben autológ T-lymphocytákat begyűjtik a pacienstől, tenyésztik, nagy mennyiségben, a "a H4 fehérjéje ellen programozzák" és visszaadják a betegnek, mint saját immunrendszer transzplantáció, a hatékonyság sokszorosára növelésével. Mellékhatásmentes, mert a szervezet felismeri saját sejtjeit. Egy másodlagos progresszív SM-esnél, akinek előrehaladott volt az állapota, a kúra után nemcsak  megállította a shubokat, hanem autoimmun markereiben jelentős javulás állt be és néhány elvesztett neurológiai képességét is visszanyerte. De nem ez hozta helyre az idegrendszerét, hanem  a kezelés általi gyulladáscsökkentés engedte, hogy a szervezet gyógyítsa magát. Ez a terápia a legnagyobb remény sms-ek részére jelenleg de több problémát vet fel. Mivel ez nem gyógyszer, nem gazdaságos, kevés az érdeklődő és iszonyatos költség a páciens részéről, mert egy bizonyos lymphocyta fajtát "termelnek" .Ez már nem is annyira újdonság, már 1980-ban is létezett más súlyos betegségek kapcsán mint látványos eredményként használták. De sajnos a fentebbi okok miatt talán sosem lesz használatos kezelés az érintettek nagy szomorúságára.

AZ SM LEGYŐZÉSE 4. fejezet

AZ SM-ELLENES ÉLETMÓD

Kérdések mindig jutnak eszünkbe:

• milyen életvitellel lehet javítani az állapoton?
• Franciaországban hasonló az érintettség aránya, mint Ázsiában?
• ha elutasítom a gyszt, biztos, hogy tolókocsiban végzem?
• mit jelent jól vagy rosszul enni?

Ő úgy gondolja, hogy mivel a gysz-ek 30%-ban csökkentik a shubokat, ez az értéket el lehet érni étrend és életmód változtatással is.

Gyógyszer nélkül

A két alap fontosságú dolognak a H4 elleni reakciót és a immunmolekulák központi idegrendszerbe való jutását gondolja. Egy meglepő felfedezés: azoknál az SM betegeknél, akik HIV-vel fertőződtek és kezelve lettek vírusellenes szerrel, a shubok jelentősen csökkentek, volt akinél 12 éves remisszió volt tapasztalható. Angliai kutatás szerint a vírusellenes szerrel kezelt HIV fertőzöttek között 60%-kal csökkent az SM rizikója. HIV-en kívül nem használják, sok mellékhatása miatt.

Tizen éve egy olasz kutatás azzal a felfedezéssel végződött, hogy találtak az kp-i idegrendszer átjárhatóságáért felelős enzimet és fehérjét (MMP-9 és TIMP-1). Ők már ismertek bizonyos keringési betegségek esetén, rossz arányuk esetén az erek gyógyulása nem lesz tökéletes. Hasonló a jelenség a vér-agy gát esetén, Ha az MMP-9 magas, míg a másik alacsony, győz a gyulladás és shub alakul ki. Ezen két anyag szintjének mérésével, jól követhető az SM "fejlődése".

A 4S, 1T recept

Ezen alkotók használatával jelentősen csökkenthetőek a shubok, néhány embernél teljesen meg is szűntek. 

Első S: le sommeil, azaz alvás

Elég banális de a jó alvás nagyon fontos az egészség szempontjából. De az SM betegek szempontjából különösen létfontosságú. Alváshiány, rosszul alvás vagy épp elcsúszott alvás már pár nap alatt is fokozhatja a vér-agy gát átjárhatóságát, növeli az MMP-9 szintet, ezáltal a shub esélyét is. Az alvás egy hormon, a melatonin által van szabályozva, ő felelős a cirkardián ritmusunkért (alvás ébrenlét ciklus). Az SM és a melatonin kapcsolata kevésbé ismert, mégis nagyon fontos.

Első felfedezés: minél progresszívebb a betegség, annál kevesebb melatonin termelődik. Az eddigi tudással ellentétben a melatonin nemcsak a tobozmirigyben termelődik, hanem a sérült myelinburok javításáért felelős asztrociták is termelik, amik shub esetén szintén támadás alá kerülnek. Minden shub csökkenti a melatonin szintet, ami egyik oka a betegség rosszabbodásának, az alvászavar fokozódik.

Második felfedezés: A melatonin védi a vér-agy gátat. Az ördögi kör: a shubok csökkentik a melatonin szintek (a támadott, megsérült asztrociták révén), vér-agy gát sérülékenyebbé, átjárhatóbbá válik, emelkedik a shubok rizikója és így tovább. A kiegészítő melatonin szedése alapvető fontosságú előrehaladott stádiumban. 

Javasolja 2-5 mg melatonin szedését alvás előtt. Van olyan, akinél 28 év után leállt a primer progresszív típus és elveszett neurológiai funkciók tértek vissza, 4 éves melatonin szedés után (extrém mennyiséget szedett de az esete egyedi volt nagy eséllyel. )

Viszont nem minden betegnek szed kiegészítő melatoninból. 

Alvásunk kb 2 órás ciklusokból áll, mindegyik építőbb, mint az előző.

Az utolsó, harmadik fázis, amikor álmodunk is, ez a legfontosabb az idegrendszer helyreállításáért. Minél több, hosszabb ez a fázis, a vér-agy gát is annál erősebb lesz. Az első 2 "vonatra" inkább a mély alvás jellemző, a másik két rész  (így az építő is) inkább az éjszaka végére veszi át a hangsúlyt az alvási ciklus milyenségében. Ha egy órával kevesebbet alszunk, az 2 adag gyógyító alvás elvesztését is jelenti. Ahhoz, hogy a gyógyító fázisból elég legyen éjszakánként 7-8 órát kell aludni. A melatonin kiegészítés megnyújtja ezt a fázist de nem annyira, hogy sokkal többet aludnánk. 

Amennyiben munka, költözés, stressz vagy bármi egyéb miatt nem jön össze a 7-8 óra alvás egy éjjel, akkor érdemes változtatni ezeken vagy jöhet a kiegészítés, ami nem biztos, hogy így elég. 

• este hagyj magadnak időt lenyugodni, kerüld a stresszel járó aktivitásokat
• aludj minimum 7-8 órát
• ha szükséges, használj melatonint kiegészítőnek, 2-5 gramm/nap, fekvés előtt

Második S, mint stressz

Mint az alvás, banális de fontos a betegség szempontjából. Majd 20 éves vizsgálatban figyelték meg, kiskorú gyermeküket elvesztő embereknél az SM kockázata 42%-kal nőtt, azoknál akiknél nagyon durva volt a halál (autóbaleset pl) ott pedig 110%-kal.

Egyszerű csökkentsd a stresszt, csökkennek a shubok. De ezt mégis csak nehezebb megoldani, mint egy jó alvási ritmust kialakítani. Lehet igen nagy változtatást igényel, mint munkahely váltás, válás, bírósági procedúra.

A stressz két módon befolyásolja negatívan a betegséget, gyengíti az immunrendszert, ezáltal erőre kap a H4, illetve növeli az MMP-9 szintjét, amitől átjárhatóbb lesz a vér-agy gát. 

Ha úgy érzed, hogy túl nehéz csökkentened a stresszt, kérd pszichológus, szofrológus, stb segítségét.

• változtass az életedben azokon a tényezőkön, amik stresszt okoznak!
• meditálj, relaxálj, stb!
• használhatod naponta David O'Hare Coherance cadiaque programját segítségként

Harmadik S, mint soleil, azaz nap

A UV expozíció hiánya is elindíthatja az autoimmun folyamatokat. A fényvédő krémek használata viszont a sugarak hasznosulását de a rákot okozó sugarak ellen megfelelő védelmet kell keresni, az egyensúlyt megtalálni. Lassan kell adaptálni a bőrt a napozáshoz. 15-20 perc nyári napozás elég D-vitamint termel és utána lehet védeni a bőrt, nemcsak  fényvédő krém, hanem sapka, póló stb által. Sajnos nem mindig olyan könnyű napra menni SM esetén, hisz sokaknak nehéz a mozgás fizikailag vagy épp szellemileg. És sajnos ezen a földrajzi szélességen az októbertől áprilisig lévő sugárzás, nem D-vitamin termelő hullámhosszú. A normális D-vitamin szint megtartásához kiegészítők fogyasztása szükséges. Kutatók tesztelik évek óta a kiegészítő D-vitaminok hatását a romlásokra. A válaszok eddig ellentmondóak voltak, hiányos eredményekkel. A kiegészítőkben gyakran D2 vitamin van, ami nem ugyanaz mint a bőrben képződő D3 és hatását sem tudták kimutatni kevés vagy normál dózis esetén. Nagy dózis esetén (10000NE) viszont tapasztaltak javulást. Eredmények: léziók mérete csökkent napi 28000NE egység szedésekor, ami viszont hosszabb kezelés esetén toxikus lehet. Az SM-ben szenvedőknek kb 20%-kal minimum több D-vitamint kell szednie, mint egy egészséges embernek, hogy vérszintjük hasonló legyen, úgy tűnik mintha a beteg "égetné" a D-vitamint. 

A D-vit 3 féle képpen befolyásolja az SM-et: csökkenti a keresztreakciókat (immunmoduláns hatású), csökkenti a vér-agy gát átjárhatóságát és segíti a testnek a H4 terjedését kontroll alatt tartani. Egy fontos alapja az SM-ellenes stratégiának de hatástalan lehet rossz adagolás mellett ( túl ritka szedés vagy túl kicsi mennyiség).

Jelenleg D3-vitaminból, mint kiegészítő 10000NE egység van maximálisan javasolva. Általában 8-10000NE a javasolt és biztonságosnak megítélt a legtöbb betegnél. 3 hónappal ezen dózis kezdete után vérvétel kell, hogy nehogy túladagolás lépjen fel.

• 15-20 perc fényvédő nélkül, áprilistól októberig (sapka védelem)
• többi időben vagy ha nem lehet kimenni kiegészítőként D3, 8-10000NE/nap
• melatoninnal kiegészítve
• 3 hónap után vérvétel (100 ng/ml maximálisan)

Melatonin és D-vitamin a kihagyhatatlan duó. A magas dózis ellenére néha nem hatékony a D-vit., oka jelenleg ismeretlen de talán összefügg az alacsony melatonin szinttel. A melatonin szükségesnek tűnik, hogy a D-vitamin kibontakoztassa immunmoduláns lehetőségeit teljes mértékben. A D-vitamin szedésekor oda kell figyelni, hogy az ne menjen első S (alvás) rovására.

Negyedik S, mint sport

A sport különös módon hat az SM-re. Az egérkísérleteken lett kimutatva. Azok az egerek, akik rendszeres sportaktivitást csináltak bár nem volt kevesebb shubuk de intenzitásuk alacsonyabb és rövidebb volt, jobb javulási képesség a gyógyulási fázisban. A sport alatt termelődő hormonok védik a neuronokat és fokozzák a javító tevékenységet. Megvédi az idegrendszert az autoimmun támadásokkal szemben.

Viszont a tanulmány azt mutatta, hogy az embereknél nincs ennyire pozitív hatása. Első oka, hogy ezekben a vizsgálatokban a kitartást elemezték, ( pl. a futás vagy biciklizés), míg a nagyobb izommunkát igénylő sportok lennének hatékonyabbak. Mivel a hormon termelés a kitartást igénylő sportoknál az agyban zajlik, az izommunkát igénylőknél az izomban kezdődik, majd átterjed az agyra. Akkor az izommunka totális védelmet biztosítana a idegrendszernek, először a perifériás idegeknek, majd a központi szintnek. Kanadai kísérlet, 110 SM-essel, akik ilyen, magas intenzitású mozgásformát végeztek ,azoknál csökkent a visszaesések esélye és a látott léziók száma csökkent. 

Riasztónak tűnhet a rendszeres sport, annak ellenére, hogy akik végzik pozitív változásokról számolhatnak be. Persze et a tanács csak azokra vonatkozik, akik képesek megfelelően mozogni, azaz nincs túl előrehaladott állapotban a betegségük. Részleges vagy teljes mozgáskorlátozottság eseténi lehetőségekről a későbbiekben fog írni. 

• ha elég mobilis vagy, 3-4x hetente sportolj erősítő sportokat, mint súlyemelés, hegymászás, küzdő sportok, evezés, sprint, távolugrás, rugby, stb.
• csökkent mobilitás eseténről a későbbiekben esik szó

T összetevő, mint tabac (dohány)

Mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészégre de kevesebben tudják, hogy a dohányzás 150%-kal növeli az esélyt a SM-re és messze a legrosszabb faktorát adja. A napi dohányzás 80%-ban emeli a shubok rizikóját is. Semmilyen gyógyszer vagy természetes kezelés nem tudja feltartóztatni ilyen toxinok hatását az idegrendszerben. Teljesen mindegy, hogy aktív vagy passzív a dohányzás. 

Egyetlen megoldás, hogy az SM-ben szenvedők bármi áron kerüljék a dohányzást vagy, hogy kitegyék magukat akárcsak a füstjének is. 

Leszokáskor elgondolkozunk, elég e nikotinmentes cigi vagy elektromos? Nincs tanulmány, ami konkrétan tudna erre válaszolni. Úgy tűnik nem feltétlenül a nikotin, hanem maga a dohány, ami befolyásolja az SM-et. Egy gyulladásos stresszet indíthat el, ami megnyitja a vér-agy gátat, mint egy konzervdobozt, átengedve mindent és bármit, főleg az immunsejteket. Ezzel szemben a nikotin hatása ellentétes, inkább védelmet ad de a dohány toxicitását nem tudja ellensúlyozni. A nikotin kiegészítőként való adagolása (shubok csökkentésére) még kísérleti stádiumban van. 

Hagyd abba a cigizést!  Használj tapaszt, rágót, elektromos cigarettát! Kérj szaksegítséget!

Elektromos cigaretta:

A robbanásszerű elektromos cigaretta használatról az újságok gyakran aggódó cikkeket jelentetnek meg, hogy pl. nem csökkenti a dohányzók számát, ösztönzi a fiatalokat a dohányzásra illetve a kemény drogok előszobája, hosszútávú hatásairól sincsennek kutatások. 

A tudomány álláspontja: 

összehasonlították az összes tudományos vizsgálatot a elektromos cigaretta és egyéb dohányzásról való leszokást segítő eszköz, anyag között. 600 tanulmány és elemzés eredménye vitathatatlan volt: az elektronikus cigaretta hatékony a dohányzásról való leszokásban de a többi hasonló termékkel összehasonlítva, hatékonysága nem kimutatottan elsődleges. A veszélyességére rövidtávon (6 hónap) nem találtak bizonyítékot. További toxikológiai vizsgálatokra van szükség. 

Az egyetlen "aggodalomra" okot adó alkotórész a glikol-propilén, ami egyébként régóta használatos az egészségügyben kérdésfelvetés nélkül, asztmaellenes inhalálókban. A toxikológusok szerint ez nem okoz és nem okozhat problémát, tehát ez a kis "negatívum" teljesen elhanyagolható a dohány káros hatása mellett, amennyiben cserére kerül a sor. Manapság már több cég desztillált víz és glicerin keverékével helyettesíti a glikol-propilént.

• SM esetén a dohány káros, nem a nikotin
• használj egyéb alternatívát, mint tapasz, rágó vagy elektronikus cigarettát
• kérj segítséget

Orvosi cannabis

Sokan tudják, hogy a tünetekre az orvosi cannabis hatékony, főleg a neuropátiás idegfájdalmak esetén. Füstként vagy szájon át is hatékonyak a molekulák. Elérhető orvosi formája a Sativex spray de állítólag túl drága a mindennapi használatra, bár ha azt nézzük, Hogy a Gilenya havi adagja 1700 euro........

Két hatóanyag: THC, ami a pszichés tünetekért felelős (negatív hatás) és a CBD, ami a fájdalomcsillapításért felelős ( pozitív). 

A  THC negatív hatásainak kivédésére ajánlott a CBD túlsúlya vagy az 1:1 arányú tartalom (Sativex). A folyamatos cannabis fogyasztás a tünetek enyhítése mellett kimutatottan csökkenti a shubok frekvenciáját. 

• Alvás: aludjatok eleget, 7-8 órát naponta, csökkentsétek a stresszt, szedjetek melatonint (2-5mg/nap)
• Stressz: stresszforrások kizárása. életmódváltás az érzelmi egyensúly érdekében, alkalmazzatok relaxációt
• Nap: D3 kiegészítő napi 8-10000NE/nap, 20 perc napozás áprilistól októberig naponta
• Sport: 3-4/hét erősítő sportok elég mobilitás esetén
• Dohány: szokj le! 

TOJÁS

Sok étrendben a tojás minimum az elején tiltott ételnek számít. Így van ez AIP-nál (ahol sok hónapra le kell mondani róla, illetve a Wahls Protokollban is a már tiszta táplálkozás első hónapjában.

Akkor ha végképp szükség van a tojásra ( igazából nincs 😏. 3 hónap AIP ment nélküle - nem mondom, hogy időnként nem hiányzott de ment. AIP/paleo alatt volt hogy heti 20-25 is elfogyott. Mióta pedig WP van, azóta még csak nem is hiányzik, ha 2 hetente megeszek egyet, lehet sokat mondok) és pótolni kell a következő módokon lehet megpróbálni, mindenkinek, amit megenged az étrendje.

1. darált lenmag. Sütemények, torták, gluténmentes tésztákhoz kötőanyagként. Egy tojás 1 ek darálék és 3 ek víz keverékével helyettesíthető. A lenmagot ha nem darált van otthon, kávédarálón könnyedén megőrölhetjük, egy kisebb edényben a vízhez keverjük és 5 percet pihenni hagyjuk (vannak ajánlatok 15'-es hűtőben állásról is). Amikor kezd nyálkás lenni, kicsit mint a tojásfehérje, akkor már lehet is használni. Mivel gyorsan kész, érdemes csak a felhasználás előtt elkészíteni. Muffin, goffri, palacsinta.
2. almakompót vagy püré. Torták készítésénél ideális, bár az így készültek vágása kicsit nehezebb. Érdemes a lenmaggal együtt használni. Ilyenkor a darált lenmagot az almapürében áztatjuk. Egy tojás helyett 50 gramm almapürét használhatunk de 1-2 tojásnál többet ne helyettesítsünk vele, mert elnedvesítheti a sütit.
3. banán. A banán az almapüréhez hasonlóan működik, 50 gramm felel meg egy tojásnak. Tortákban remek és banánkenyérnél egyenesen kiváló de mondjuk egy hagymás lepényben talán nem annyira nyerő mellékíz. 😬
4. bio csicseri borsólé jól lehűtve. A konzerveken megtalálható, hogy mennyi só van a vízben, így kiválaszthatjuk a nekünk leginkább megfelelőt. Édes recepteknél sincs gond, a só íze nem jön át. Egy tojásfehérje 60 gramm csicseriborsólével helyettesíthető. Csokiparfait-hoz, habcsókhoz, madártejhez ideális, jó keményre felverhető, bár kicsit több időt vesz ígénybe, mintha tojásfehérjéből dolgoznánk.
5. kukorica-, burgonya keményítő vagy nyílgyökérliszt. Tojásonként 2 evőkanál keményítőt 4 evőkanál vízzel ( vagy a recept valamelyik folyékony hozzávalójával is elkeverhetjük). GM receptekhez jól használható, némi levegősséget is visz tésztába.
   

    Save
6. kókusz- vagy csillagfürt liszt.  A csicseriborsóliszt vagy a rizsliszt is hasonlóképp használatos. Egy evőkanál liszt egy kis vízzel keverve. Talán lisztes tészták esetén nem annyira jó a plusz lisztezés (fojtós érzést adhat) inkább krémek készítéséhez ajánlott.
7. szója-, kókusz-, mandulajoghurt, selyemtofu. Joghurtból 60 grammal lehet egy tojást helyettesíteni (süteményekhez), a selyemtofu sokoldalúan felhasználható, akár krémek készítéséhez is, 50 gramm egy tojás helyett.
8. agar-agar. 2 grammot 50 ml vízzel elkeverve 30"-ig forralva habok, torták elkészítéséhez használható.
9. olajos magvak. Tojássárgája helyettesítésére sütökben, tortákban, krémekben. Egy csapott evőkanál mandula-, szezám- vagy mogyorópüré felel meg egy tojássárgájának, szirupba, tejbe vagy olajba keverve.
10. chiamag. 1 ek magot 3 ek vízzel összeturmixolunk és 15 perc pihentetés után lelet használni. Muffin, goffri, palacsinta készítéséhez kötőanyagként pl. 
11. 35 gramm mogyoróvaj
12. xantán- és guárgumi. 200 gramm liszthez 1 kk-nyi mennyiség.
13. édes ételekhez: mangó-, füge-, őszibarack-, édesburgonya, tök-, cékla-, sós ételekhez: avokádó-, zab-, krumpli-, rizs-, hüvelyespüré. 1 tojást 1/4 csésze pürével lehet helyettesíteni.
14. bolti, zacskós tojáshelyettesítők. Szóját, glutént, glükózszirupot tartalmaz(hat)nak.
15. panírozáshoz 2-3 kanál kukoricakeményítő és 6-7 kanál növényi tej turmixát lehet használni.
16. Süteményeknél térfogatnövelésre, ahány tojás, annyi evőkanál almaecet.
17. házilag: 150 gramm tetszés szerinti keményítő ( tápióka, nyílgyökér), 30 gramm sütőpor és akinek belefér 1 ek guargumi. Összekeverve, befőttes üvegben tartva. Tojásonként 3 kk port 1 ek kókuszolajjal és 2 ek vízzel habosra keverünk.

Ezen kívül még sok lehetőség van, akár a fentebb felsoroltak vegyítése, a célnak megfelelően, hogy térfogatot kell növelni, színezőként használnánk, a hozzávalók összetartása végett raknánk bele tojást, stb... Kellemes próbálkozásokat és sok sikert!

AZ SM LEGYŐZÉSE 2. fejezet

Ebben a fejezetben Venesson az SM-et beindító tényezőket próbálja összeszedni. Itt már több érdekes új dolgot találtam. Azt írja, hogy 70%-ban 25 és 35 év között jelentkezik és 2x annyi nő érintett, mint férfi. Én ezt még 75%-nak tanultam és nem ír forrást, hogy mire alapozza a kijelentését.

• Ír a már ismert földrajzi váltásokról, hogy az Egyenlítő  mentén szinte semmi, míg a sarkok felé közeledve egyre nő az érintettek száma, pl Kanadában 400x-osa, mint Afrikában. Viszont vannak kivételek, pl a tradicionális inuitok, az ausztrál őslakosok, Pápua-Új-Guinea egyik szigetén -Kitava- élők és a szibériai Yakhaban élők. Ezek a népcsoportok megőrizték őseik vadászó-gyűjtögető életmódját (paleolit korszak, amikor a vadászatból éltek és abból, amit összegyűjtöttek) nem esznek sót, cukrot, elektromosság, járművek, mindenféle modern komfort nélkül élnek. A Föld többi lakosa felhagyott ezzel az életmóddal kb 10000 éve, általánossá vált a földművelés, az állattartás és a tejfogyasztás. 

• Aztán megfigyelésekről ír a szintén ismert migrációs témában, aminek ugye megint nincs köze a genetikához (aki nem ismeri a témát röviden: felnőttkori migrációnál az anyaországi statisztika, míg gyerekkorinál a befogadó országé lesz a meghatározó). 

• vírus hatás. A genetikán és a földrajzi hatásokon kívül keresett egyéb, a betegséget alakító tényezőt. A 80-as évek elején folyt egy vizsgálat a 4-es herpeszvírussal (Epstein-Barr), ami a mononukleózis kialakulásáért is felelős. A vírus által a népesség több mint 95%-át érintett de 95%-nak még sincs SM-je. Így tehát nagyszabású következtetést ebből nem lehet levonni. A herpeszvírusoknak 8 fajtáját különbözteti meg, melyek közül több rákot okoz, a 4-es, mely felelős a már említett mononukleózisért, amit csókbetegségnek vagy Pfeiffer-féle mirigyláznak is hívnak, növeli néhány rák (gyomor, limphoma) kockázatát. Az évek során a kutatók azt mutatták ki, hogy nincs összefüggés a bárányhimlő, a kanyaró, a mumpsz, a rubeóla és a herpesz vírus között. Ezzel szemben az elmúlt 25 évben több ezer emberen végzett 13 vizsgálat szerint nem kétséges az összefüggés az SM és H4 (4-es herpesz vírus) között. Az SM érintettek 99%-ban fertőzöttek, míg a nem fertőzöttek 1%-ánál indul be a betegség (furcsa érzésem volt, így átszámoltam, aztán megkértem egy statisztikához értő ismerősöm, hogy számolja már ő is ki és azonos eredmény kaptunk, mégpedig, hogy a H4-gyel nem fertőzöttek között arányaiban magasabb volt az SM érintettség, ami a további vírusmagyarázatot nem befolyásolja de így az író által vírus-előzménnyel okolt SM-koncepció nem állja meg teljesen a helyét). A vizsgálatok kimutatták, hogy minél később fertőződött meg valaki a vírussal, annál esélyesebb az SM is. Aki csak tinédzserkorban kapta el, annál 2-3x nagyobb a rizikója az SM kialakulásának, mintha gyerekként lett volna érintett a fertőzésben. Ezt másik befolyásoló faktorként értékeli és itt nem számít a migrációs séma. 

• H4 - a keresztreakciót kezdeményező ellenség. A herpesz vírusokat soha nem lehet teljesen kiirtani, első fertőzés után az immunrendszerünk a nagy részét legyőzi de a maradék a DNS lenyomatát otthagyja több sejtmagunkban. A vírus alszik és tünetmentesség van, és nem ébred fel, amíg nem gyengül le az immunrendszer ( pl: stressz, fáradtság), pl H1 fertőzésnél ilyen jel, hogy "kijön a herpesz". A vírus állandó jelenléte az oka, hogy az immunrendszerünk soha nem áll le az ellenanyagtermeléssel. Ez egy egyszerű vérvétellel kimutatható. Az immunrendszerünket célba vevő fehérjék közül, SM szempontjából az "EBNA-1" a figyelemre érdemes. Az SM-ben szenvedőknél, a megfigyelések alapján az ez ellen termelt antitest szint 3-4x magasabb, mint akik nem érintettek ebben a betegségben. Érdekes viszont, hogy az idegrendszerben nem mutatható ki ez a vírus, de a keresztreakció kialakul közte és a myelinburok között és meg is van alapozva az SM. Véglegesen.

• D- vitamin: napvitamin. a 290 és 313nm közötti UVB sugarak hatására a bőrben keletkezik, 15-20 percalatt akár 15000NE is. A halak az legjobb D-vitamin forrású élelmek, 100 grammból, akár 400NE vitamint is bevihetünk. Kimutatás: a franciák 80%-a D-vit hiányban szenved. A D-vitamin a csontok egészségében nagy szerepet játszik, illetve a kalcium-felszívódásban és a magnézium csontokba való bevitelében, csökkenti a bél áteresztőképességét és általánosan az autoimmun betegségeket és serkenti az immunrendszert antimikrobiális peptidek termelésére (amik akár olyan hatásosak is lehetnek, mint a gyógyszeres antibiotikumok). Az Egyenlítőtől távolodva nő az SM rizikója, egyre kevesebb a napfény, illetve változik a beesés szöge. Pár kutatás: 

1. 7millió amerikai katonánál emelték a D-vit bevitelt, csökkent az SM erőssége
2. SM-eseknél a D-vit szint az átlag lakosság szintje alatt van jóval
3. azok az emberek, akiknél az SM-nek is betudható, első tünetek megjelenésekor alacsony volt a D-vit szint, 5-15 éven belül beindult a betegség, azokkal szemben, akiknél magas volt.

• A látóideg gyulladást inkább ritka de a tulajdonos számára extrém mód meglepő tünetként írja le, amit nagy fájdalom kísérés néhány óra, nap elteltével eltűnik. Az ilyen gyulladások 50%-ban SM beindulását jelezhetik. 
• Bár a táplálkozást az egészség egyik fontos faktorának tartja, a D-vitamin státuszról mégis kevés fellelhető vizsgálat van benne. Szerinte az étkezésnek nagy szerepe van a védekezésben. 

• Dohányzás és SM. Már a 70 években kimutatták, hogy a hormonok miatt a nőket gyakrabban érinti e betegség, mint a férfiakat. Úgy gondolták, hogy a fogamzásgátlók szedésének is köze lehet a betegség kialakulásához de egy 21 éves követéses vizsgálat ezt nem erősítette meg. Ellentétben, kimutatták, hogy a minimum napi 15 szál cigit szívó nőknél 80%-kal nőtt az érintettség rizikója. Néhány évvel később egy hasonló vizsgálatnál Angliában 40% jött ki és Amerikában 70% lett az eredmény. Ezek alapján a Harward-i tudományos publikációban 2005-ben megjelenő adat az lett, hogy a dohányzás 30%-kal emeli a betegség rizikóját. A dohányzás növeli a shubok frekvenciáját (beleértve a mozgás korlátozottságot), 200-300%-kal növeli az átmenet lehetőségét a szakaszos formából a sokkal súlyosabb progresszív verzióba. 

• Terhesség szerepe. Nőknél gyakoribb, az ösztrogén miatt, ami a immunüzenetek gyártásában játszik szerepet, amik a gyulladási folyamatok befolyásolásában játszanak szerepet. Ezért tapasztalható sokszor remisszió teherbe eső nőknél. Sajnos, a tanulmányok szerint a szülés utáni hormonváltozásnál viszont a betegség szignifikáns felgyorsulása tapasztalható. Ezért javasolja, hogy állapottól függetlenül 2xis gondolják át a nők a gyermekvállalást, mielőtt belevágnak. 

• Oltások szerepe. 1990-ben volt egy oltási kampány HEPA-B-re Franciaországban és az oltás után nem sokkal számos embernél indult be az SM. 7 tanulmány készült különböző országokban, melyből 5 nem hozott ki összefüggést az oltás és az SM kialakulása között, 2 nem szignifikáns rizikó emelkedésről számolt be. Mégis egyre nagyobb a bizalmatlanság az oltásokat javasló egészségügyi hatóságok felé az autoimmun betegek körében. Az oltások nagy része legyengített kórokozó amit az immunrendszernek nem okoz nagy problémát legyőzni. Bizonyos teóriák szerint viszont az immunrendszer ilyenkor nem indít valódi támadást, hisz "látja", hogy félig halott már. Ilyenkor használnak ún. adjuvánsokat, amik stimulálják az immunrendszert, elhitetve vele, hogy totál élő az ellenség, ezzel túlzásba viszik az általános immunitást. Oltások, bármilyen, nem javasoltak SM-eseknek. Autoimmunitás és családi előzmények fényében egyedül a kötelezőekre (Di-Te, polio) kell szűkíteni az oltások körét. 

AZ SM LEGYŐZÉSE 1. fejezet

Julien Venesson könyvéből egy kis ízelítő:

- Az ai betegségeket az allergiához való hasonlatosságával szemlélteti. Ha valaki allergiás a nyírfa pollenjére, nem ritkán allergiás a sárgabarackra, kiwire vagy dióra, mert a fehérjéik szerkezete nagyon hasonló és mivel az immunrendszer megjegyzi a pollent ami ellen védekezik, így később a kiwit is ártalmasnak értékeli (kereszt allergia).

- a bélrendszer, mint önálló szerv.

Allergének bőrön, tüdőn át és a bélrendszeren át juthatnak a szervezetünkbe. Az emésztő enzimek szedik szét a fehérjéket megfelelő nagyságúra, amik aztán a bélfalon át a keringésbe jutnak tápanyagként. Azonban ha az enzimtermelés valami miatt nem tökéletes, túl nagyok maradnak ezek a darabok, nem jutnak át a keringésbe, simán kiürülnek.....amennyiben jó a gátfunkciója a bélfalnak. De ha nem..?

A tejfehérjék (pl szarvasmarhainzulin) nagy molekulák, normálisan nem juthatnak át, hacsak a bélfal nem válik áteresztőbbé. Az immunrendszer riasztódik az idegen fehérje által, egy lehetősége van, bevetni a nehéztüzérséget az ellenség semlegesítésére. A fehérje kap egy "jelzést": nem saját, potenciálisan veszélyes anyag, amit semlegesíteni kell. Ezután megtámadja, semlegesíti, kiüríti a szervezetből, mint az allergiáknál. Az immunrendszer megjegyzi a fehérje méretét, formáját... a következő találkozásra.

Faktorok, amik gyengíti a bélfalat: ez a funkció egy fehérje, (hormon) a zonulin által van szabályozva, a kolerabaktérium hatásmechanizmusának kutatása folytán lett felfedezve. A zonulint a bélnyálkahártya termeli és gyakran elsődleges célpontja a patogén kórokozók méreganyagainak, pl gaszto-enteritisz esetén. Szabályozza a vízmozgást (előbbi problémánál emeli a belek vízszintjét, hasmenést okozva), szabályozza a molekulák, fehérvérsejtek és baktériumok áramlását a bélből a vérbe, a zonulin véd minket a baktériumok kolonizációjától. Jelenleg nem ismeretes a zonulin zavarának és a bél áteresztés fokozódásának okai teljes körűen de néhány faktor:

1/ nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése,

2/ kemoterápia,

3/ sugárkezelés,

4/ gyakori búzafogyasztás,

5/ cink- és D-vit hiány

6/ gasztroenterítiszek

- keresztreakció, súlyos következményekkel.

a probléma akkor következik be, amikor az étkezési fehérjék úgy hasonlítanak az emberi szervezet fehérjéire, mint két vízcsepp. A "megjelölt" veszélyes fehérje és a test bizonyos fehérjéje. Immár nemcsak az idegen támadja, hanem a sajátot is és kész is az autoimmunitás. Szerinte minden autoimmun betegség kiváltója egy keresztreakció. pl: a szarvasmarhainzulin szerkezetileg nagyon közel van az emberi inzulinhoz, az 51 aminosavból csak 3 különbözik. Így amikor az immunr. a tehéninzulint idegenként ismeri fel, igen nagy az az esély, hogy az emberit is annak fogja és megpróbálja semlegesíteni a termeléséért felelős hasnyálmirigy pusztításával - I-es típusú cukorbetegség. Ez a betegség napjainkban már jól érthető, míg sok más ai nem. Nagy többségükben a kereszt-reakcióért felelős antigén/ek még nincs/ennek azonosítva. Bár vannak esetek amikor nem bizonyos ételek antigénjei az okok, hanem pl egy baktérium.

Akkor miért nem szenved mindenki I-es típusú cukorbetegségben, ha ivott már tejet? Egyszerű, vannak egyéb faktorok is, például a genetika, ami meghatározza, az immunrendszer kapacitását az ösztönös felismerésre egy saját és egy idegen fehérje között. A genetikai érzékenység hajlamosít különböző kereszt-reakciókra. Bizonyos érzékenység különbözőképp viszonyul a betegségekhez és az ellenük való védettséghez. pl akinek HLA-27 verziójú a fő hisztokompatibilitási értéke, az hajlamos lesz bizonyos ízületi betegségre, míg a HIV-vel szemben ellenállóbb lesz.

SM-nél a genetikai érzékenység becsült értéke a megjelenések befolyásolására 20-60%,az ilyen érzékenységgel rendelkező egy petéjű ikreknél 1 a 4-hez az esély, hogy mindkettő SM-es lesz.

- antigén behatások: élelmiszer, baktériumok, talán szennyezettség

- az antigének "nem normális" úton való bekerülése a szervezetbe. Pl mikor fokozódik a bél áteresztő tulajdonsága, tapasztalható, hogy sokszor bélrendszeri fertőzés után lobban be az ai. betegség.

Az ai. betegségek nem gyógyulnak meg, mert nem létezik semmilyen természetes vagy más eszköz az immunrendszer "visszanevelésére", rehabilitálására. De lehet csökkenteni az immunreakciókat, a remissziót könnyebben elérni. Ez nagyon igaz SM esetén, akol ez minimális motivációval és természetes eszközökkel megvalósítható, gyakran még a visszafordíthatatlannak vélt esetekben is.